“VENDÉGPOSZT” Hojdák Annamária a családháló.hu nevében engem és Gyarmati Andrea pszichológust (downbaba.hu szerkesztője, és szakemberként is behatóan tanulmányozta az EC-t) kérdezte, hogy lehet-e az EC-nek negatív pszichés következménye a babára nézve. Az alábbiakban olvashatjátok Andrea válaszait. Ezúton is köszönet Hojdák Annamáriának és Gyarmati Andreának, hogy hozzájárult az alábbiak közzétételéhez.

A szobatisztaság erőltetése minden életkorban káros lehet.

Nagyon kevés dologról állapították meg, hogy akár pszichésen akár ürítési problémák tekintetében káros a gyerekekre, de a legesélyesebbek az:

• erőltetés (nyomjad, nyomjad /addig ülsz itt, míg nem sikerül / tele biliért jutalom / bepisilésért szidás stb.)
• a helytelen pozíció (nagy vécén ül és lóg le a lába, nem támaszkodik megfelelően)
• és – dobpergés – a késői (!) kezdés.

Önmagában az a tény, hogy odafigyelnek arra, hogy mikor ürít a csecsemő, illetve hogy 1-2 percekre “pozícióba tartják,” megkínálják a lehetőséggel és nincs jutalom/büntetés következménye a dolognak, semmilyen pszichés kockázatot nem hordoz. Természetesen mindent lehet ész nélkül csinálni, az EC-t is, ha valaki rápörög, saját kudarcát-sikerét látja abban, hogy hova megy a pisi, stresszel tőle, és elfelejti a valódi célt: a szeretetteljes gondoskodást. De ez nem az EC hibája.

Miért tűnik veszélyesnek a korai?

A koraisága azért tűnik veszélyesnek, mert volt egy olyan időszak, amikor a babákat, korán, erőltették. Én ezért nem is nagyon szeretem a példálózást, hogy bezzeg 50 évvel ezelőtt milyen hamar elhagyták a pelenkát, mert akkor még kínzással felérő módszereket is javasoltak, hogy a korai szobatisztaságot mindenképpen elérjék. De ebben nem a koraiság volt a baj, hanem az erőltetés.

Mindent összevetve az EC még annál is gyerekközpontúbb, mint a késői “gyerekközpontú” szoktatás.

Miért nem vágnak bele többen az EC-be?

A legtöbben nem azért félnek az EC-től szerintem, mintha ismereteik lennének arról, hogy a szobatisztaságra szoktatás mely körülményei lehetnek károsak, hanem mert nyomásként élik meg a lehetőséget: úgy értik az EC-vel kapcsolatos pozitívumokat, mintha ez azt jelentené, hogy ha igazán jó anyák lennének, akkor még EC-znének is. Alapvetően az anyákon óriási nyomás van, hiszen elsődlegesen az ő feladatuk az embercsecsemők evolúciós léptékben szoros kis közösségekben kialakult igényeit valahogyan összhangba hozni a mai nukleáris család életével. Egyedül nyilván képtelenség egy egész ősközösséget pótolni, kompromisszumokat kell kötni. Aki ezeket a kompromisszumokat meg tudja úgy kötni, hogy a család működőképes marad, az nyugodtan gratulálhat magának, teljesen mindegy, hogy a szomszéd anyuka hogyan kötötte meg a kompromisszumait, EC-vel vagy EC nélkül.

Mit üzensz azoknak akik EC-zni szeretnének?

Aki EC-zni szeretne, de fél attól, hogy ezzel rosszat tehet, annak bőven van lehetősége utánaolvasni:

• pl. itt: http://downegyesulet.hu/olvasosarok/tudastar/szobatisztasag
• Innen letölthető a fejlődéspszichológia műhelymunkám is: www.uvonline.hu/private/szirka/texts/pelenkatlan.doc

Aki nem szeretne EC-zni meg utánaolvasni sem, de attól fél, hogy mások tesznek rosszat a gyerekeiknek vele, annak jó hírem van: bőven elég, ha a saját gyerekére vigyáz, a többi babát nyugodtan rábízhatja a saját családjukra, pont olyan gondosan fognak vigyázni rá, mint ő a magáéra. 🙂

A teljes cikkeket amik végül az általam és Andrea által adott válaszok alapján íródtak a csaladhalo.hu oldalra itt találod:
1. EC-félelmek 1. – Nem terheli meg pszichésen a babát az EC?
2. EC-félelmek 2. – Miben más az EC, mint a túl korai bilire szoktatás?