Logopédust kérdeztem a beszédfejlődésről

Sokan jönnek hozzám EC és szobatisztasági tanfolyamra is beszélni nem tudó gyerekekkel. Itt és most leszögezném: ez nem gond 🙂 a kicsikhez és nagyokhoz is rengeteg más módszer áll rendelkezésre a verbális kommunikáción túl. Például újszülötteknél ott a Dunstan babanyelv, nagyobbaknál pedig (a siket jelnyelvből kifejlesztett) babajelnyelv segítségével tökéletesen lehet kommunikálni már egy 9-10 hónapos gyerekkel is.

Szerettem volna, ha egy szakembertől halljátok, hogy mi az ami normális, elvárható és mi az a pont amikor szakemberhez kell fordulni. Mucsi Adrienn logopédust kérdeztem a gyerekek beszédének fejlődésével kapcsolatosan:

Melyik életkorban, hogyan fejlődik a beszéd?

Az újszülöttek végső kommunikációs eszköze a sírás. Ennek is több típusa van, amit az anyukák már pár hét után képesek megkülönböztetni. A sírás mellett rendkívül kifejező a babák testbeszéde is: összegömbölyödnek, mosolyognak, grimaszokat vágnak, vagy éppen buborékot fújnak a nyálukból. Az első 3 hónap kell a babának ahhoz, hogy megszokja a méhen kívüli „új” világot (ez a 4. trimeszter). Ebben az időszakban főleg a beszédészlelés fejlődik, már pár hetesen képesek megkülönböztetni az emberi beszédet más hangoktól, felismerik az anyanyelvüket (ami körülveszi őket), illetve ismerős és megnyugtató nekik édesanyjuk hangja.

3-6 hónapos korra jellemző a gagyogás első szakasza, amikor a baba elkezd játszani a beszédszerveivel és elkezd a sírástól különböző hangokat hallatni. Ekkor még a világ összes nyelvének hangjait képes kiejteni, de csak azokat fogja megtanulni, amiket a környezetétől hall.

7-12 hónapos korra jellemző a gagyogás második szakasza, amikor a babák már hangsorokat mondanak (pl. tetete, dedede, mamama). Ilyenkor már előfordul, hogy egy-egy hangsort ugyanabban a szituációban használnak. 7 hónaposan elkezdik a hozzájuk forduló száját figyelni és megjelenik az utánzás is. 9 hónaposan az anyanyelvükre jellemző hangsorokkal próbálkoznak, s megjelenthetnek az úgynevezett előszavak, amiknek eleinte csak a környezet tulajdonít jelentést, de ez elősegíti az első szavak megjelenését, ami átlagosan 12 hónapos korra tehető.

1 éves kor után (az első szavak megjelenését követően) a babák szókincse rohamosan bővül. Ugyanakkor vannak babák, akiknél a mozgás (szintén rohamos) fejlődése miatt a beszéd kissé háttérbe szorul és az első szavak csak később jelennek meg, csak 1,5 éves korban.

2 éves korukra a gyerekek 50 vagy több szót is használnak. Ezek még lehetnek a gyermek saját, kitalált szavai, a lényeg, hogy egy hangsort, mindig ugyanarra használja. Ilyenkor a hangutánzó szavakat is beleszámoljuk (pl. háp-háp, vau). 2 éves koruk után az úgynevezett távirati stílus jellemző a beszédre, amikor 2-3 szavas mondatokat alkotnak, amiben már az igék is megjelennek (pl. Apa el., Baba sír.) Sokáig magukról is E/3. személyben beszélnek (Anna iszik.) A szókincs ilyenkor is folyamatosan bővül, a gyerekek gyakran használják a „Mi ez?” kérdést. Ilyenkor érdemes feléjük fordulva, lassan, érthetően válaszolni. 

Mikor kezdenek el a gyerekek beszélni leghamarabb és legkésőbb? Átlagosan mi a trend? Fiúknál, lányoknál? 

A legtöbb gyermeknek így alakul a beszédfejlődése: 

  • több szót ejtenek ki 15-18 hónapos korukra 
  • rámutatnak a testrészeikre, az ismerős tárgyakra, családtagokra 18 hónapos korukra 
  • 50 vagy annál is több szót mondanak 2 éves korukra 
  • 2 szavas mondatokat alkotnak 2 éves korukra 
  • 2 lépésből álló parancsokat tudnak teljesíteni 2 éves korukra 

A fiúk általában később kezdenek beszélni, de 2,5 éves korra náluk is elvárt az 50 szavas szókincs megléte.

Hogyan lehet otthon fejleszteni a beszédet? 

  • A jó beszédminta nélkülözhetetlen: lassan, tagoltan, érthetően beszélj gyermekedhez! 
  • A gyermek közlendőjét a lehetőségekhez képest mindig sürgetés nélkül hallgasd végig
  • Ösztönözd a gyermeked arra, hogy beszéljen (kísérd beszéddel a gyermek cselekvéseit, főleg akkor, amikor még nem beszél)! 
  • Tanuljatok új mondókákat, verseket és dalokat! Nem baj, ha nem mondja veled/utánad. 
  • Ha hibát vét a gyermek, akkor ne a hibát ismételd meg, hanem helyesen ismételd meg, majd folytasd a beszélgetést. 
  • Ne kritizáld gyermeked hibás beszédét! 
  • Fontos, hogy helyes visszajelzést adj gyermekednek a beszédéről: így segíted a szókincsbővülést, mondatalkotást. 

Mikor kell szakemberhez fordulni? 

Születés után minden baba részt vesz hallásvizsgálaton, ennek ellenére később érdemes lehet újra megismételni. 

Ha 6 hónapos korban visszaesés tapasztalható a gagyogásban, érdemes gyermekorvoshoz, audiológushoz fordulni, mert esetleg hallásprobléma lehet a háttérben. (A hallássérült babák is elkezdenek gagyogni, de visszacsatolás hiányában elhagyják.) 

Ha a 7-12 hónapos időintervallumban nem hallasz tőle gagyogási hangsort, akkor is érdemes egy hallásvizsgálatot végeztetni, majd tudatosan támogatni a gagyogás fejlődését. 

Az is jelző tünet, hogy szakember kell (audiológus, korai fejlesztő), ha azt tapasztalod, hogy egy évesen nem érti meg azokat egyszerű utastásokat, amiket napi szinten sokszor hallhat tőled és a környezettől. 

Ha 2-2,5 éves korra nincs minimum 50 szavas szókincse. 

Amennyiben nagyon gyakori a felsőlégúti megbetegedés, szintén érdemes lehet fül-orr-gégész szakorvost felkeresni. Sokszor ez áll a beszéd késésének hátterében, mert a hallásra is hatással van. 

Ebben az életkorban még a gyerekek nem ejtenek tisztán minden hangot. 4,5-5 éves korig ez élettani jelenség. Ha ekkor 10-12 (vagy több) hangot téveszt, érdemes logopédushoz fordulni. 

A jelenlegi rendelet szerint minden gyermek 3 és 5 éves korában „találkozik” logopédussal. Az óvodába lépéskor a szülőnek kell egy nyelvi fejlettségre vonatkozó tesztet kitölteni, ami alapján már ebben az életkorban megkezdődhet a logopédiai terápia. Az 5 éves logopédiai szűrésen a gyerekek artikulációját és az olvasás, írás elsajátításához szükséges készségeket, képességeket figyelik (ez szintén az óvodában történik).