Vietnám 1.: babagondozási szokások

Nemrég megkeresett egy lány aki lyukas popós EC nadrágot vett tőlem. Feltűnt, hogy a neve alapján valószínűleg vietnámi származású. Kapva kaptam az alkalmon 🙂 Do Dinh Laurával beszélgettem a vietnámi babagondozási szokásokról. Laura a Vietnámban élő rokonait kérdezte meg az ottani szokásokról, illetve saját tapasztalatait mesélte el.

Sári: Először is mesélj nekünk úgy általában a baba- és gyermekgondozásról. Hogyan csinálják Vietnámban?

Laura: Vietnámban az otthonszülést nagyon elmaradottnak, kockázatosnak és barbárnak ítéli meg a fiatalabb generáció, például mindkét unokatesóm. Viszont apám is és minden testvére otthon született.

A babák kizárólag anyatejesek az első 4-6 hónapban, utána rizsnyáklevest, csirkehúslevest, szójatejet kapnak, illetve azt, amit a szülők esznek. Kanállal etetik őket.

Magán gyermekmegőrző helyek vannak nagyrészt bölcsiként. 1-2 éves kortól viszik őket a szülők, néha egy éves kor előtt is. Illetve nagyszülők vigyáznak a babákra, amíg a szülők dolgoznak.

A család minden tagja együtt alszik egy ágyban, a gyerekek körülbelül 5-6 éves koráig. Utána külön fekhelyen, de továbbra is egy szobában. Általában nincs is több szoba, hacsak nem nagyon tehetősek és nagyobb a lakás.

Forrás: vietnammoi.vn

Sári: Inkább hordoznak vagy babakocsit használnak?

Laura: Nem sok babakocsit láttam, hordozás régen általános volt. Ma már inkább motoron látok babákat, van kis babaszék, amit a robogóra erősítenek. Amúgy se sokat gyalogol egy átlag vietnámi. Max a reggeli testedzés a parkban, de oda is motorral, biciklivel mennek általában.
Kivételt képeznek ez alól például a turisztikailag közkedvelt, Sapa területén (Észak-Vietnámban hegyvidék, teraszos rizsföldekkel) élő tradicionális ruhás, földpadlós házban élő kisebbség. Na, ők hordoznak kendőben, háton.

Vietnámi “motoros gyerek ülés” • Forrás: www.24h.com.vn
Vietnámi családi motorozás • Forrás: www.24h.com.vn

Sári: Mitől függ, hogy mennyi idős kortól EC-znek Vietnámban?

Laura: Változó, hogy mikortól. Véleményem szerint függ a különböző vidékek gazdasági helyzetétől (város vagy vidék, gazdaságilag fellendült terület vagy sem) és függ a klímától is. Vietnám hosszú ország, több mint 3000 km hosszú a tengerpartja, így igen nagyok a különbségek.

Északon, a hegyekben kisebbségi népek élnek, viszont sok a turista. Jellemzően nincs a lakóházakba a fűtés bevezetve, ahogy a  fővárosba se. Viszont télen kint lehet 5 fok, a hegyekben hó. A házak jellemzően döngölt földből vannak, náluk nincs is eldobható pelus, ahogy láttam, csak csupasz popós gatya.

Délen viszont csak 2 évszak van. A száraz és monszunos, “télen” is hőség van. Ez a szobatisztaság kérdését is befolyásolja, jó időben, ugye, itt is könnyebb …

Sári: Milyen a családszerkezet, miben más egy vietnámi család?

Laura: Jellemzően nagycsalád él együtt, sőt a szomszédok is nevelik a gyerekeket. Az, hogy a szomszéd házába átjár a gyerek természetes és nem gond. Jellemző, hogy nagyszülőkkel egy fedél alatt élnek, illetve a gyermekfelügyelet közös a szomszédokkal.

Előfordul, hogy a szomszéd is EC-zik a gyerekkel, egyéni kapcsolat kérdése, de nem ritka. A nagyobb gyerekeket látják a kisebbek bilizni, de nem elvárás, hogy elvigyék őket pisilni.. Ha a három-négyévesek az utcán a csatornanyílás fölött vagy az udvaron végzik a dolgukat, akkor a totyogók ezt látják, eltanulják, ragad a “nagyok így csinálják” viselkedésminta.

A nagyobb gyerekek apukám generációjában olyan hét-nyolc éves kortól segítettek a fiatalabb testvéreik gondozásában. A mai kisgyerekeknek főzni, vagy EC-ztetni azért nem kell, de 5-6 éves kortól segítenek apró dolgokban, tízévesen már egyedül vigyáznak babákra, ha kell.

Sári: Tudom, hogy Kínában a legújabb generáció már elavultnak tartja az EC-t és másképp csinálja. Vietnámban is így van?

Laura: Igen, ez Vietnámban is így van. Az új generációból sokan eldobható pelenkát  használ járásig. Csak az öregek mondják, hogy jobb születéskor kezdeni. Kicsit büszkélkedés tárgya az idősek közt, hogy a mi unokánk már xy hónapja “jó helyre csinálja”, “jó baba”. Amúgy ezek az érvek, amiket fel szoktak hozni mellette:

– Kényelmes a szülőnek (hangra pisil a gyerek, nem összevissza)
– Pénzt spórol a szülő
– Korábban lesz szobatiszta a gyerek
– Pelenkakiütés nem lesz
– Mert így kell és kész 🙂

Magában a módszerben túl sok különbség nincs. Akkor 6-8 hetesen kezdtek, manapság pedig 6-8 hónaposan. Ami megfigyelhető, hogy korábban is lettek szobatiszták: régen 1,5 éves korban, manapság inkább 2 éves korban érik el a szobatisztaságot.

Vietnámról szóló többi blogbejegyzés:

Első rész: Vietnám 1.: babagondozási szokások <- ITT VAGY MOST

Második rész: Vietnám 2.: EC napjainkban – Publikálás: 2021.04.21. 8:00

Publikálás hamarosan:

EC és szobatisztulás a régi időkben

Szobatisztaságra szoktatás napjainkban

Balesetek és ellenállás kezelése egy év felett

Mit gondolnak Vietnámban a Magyar szobatisztasági szokásokról?

Laura EC története